Névadónk - Dr. Kresz Géza életútja

Dr. Kresz Géza
(1846-1901)

1887-ben dr. Kresz Géza (1846-1901) létrehozta a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületet (BÖME). Az egyesület bécsi mintára alakult. Létrehívóját, dr. Kresz Gézát tiszteljük a magyarországi szervezett mentés alapító atyjaként.

Dr. Kresz Géza foglalkozását tekintve Budapesti V. kerületének tisztiorvosa volt. Széles látókörű, művelt, humanista ember. Ő alapította a budapesti Korcsolyázó Egyletet is. Szerette a baráti társaságot. Kresz Géza munkásságának elismeréseképp Ferenc Józseftől nemesi oklevelet kapott.

Dr. Kresz Géza igen sokat tett a főváros mentésügyéért. Fáradhatatlanul dolgozott, hatalmas szervezőmunkát végzett. Javasolta a Duna két partján, a hidak közelében 6-8 mentőház felállítását. Egy távolabbi elképzelése az volt, hogy kerületenként 1-2 mentőházat állítanának fel. Az utcán és lakásokban talált betegeket először nem a közkórházakba, hanem a központi mentőházakba szállították volna. Innen vitték volna tovább a már ellátott betegeket a gyógyintézetekbe. Kresz Géza felismerte, hogy szükség van a segíteni akaró emberek oktatására is. Fontosnak tartotta, hogy széles körben oktassák az elsősegélynyújtást.

A Mentőpalota 1890 körül

Az ő tevékenységének eredménye volt a Mentőpalota megépítése is. Az épületet, ahol ma a mentők Főigazgatósága, a Központi Mentőállomás, a Központi Irányítócsoport és a múzeum is működik, 1890-ben adták át. Ez Európa legelső, mentőállomásnak épült épülete, mely azóta is a mentőké. Tehetős emberek önkéntes adományaiból és a főváros anyagi hozzájárulásából sikerült 1-1,5 év alatt felépíteni. Kresz Géza is itt lakott a családjával a 2. emeleten. Az udvarban voltak az istállók, szénapadlással, a mentőfogat, mely elé befogták a lovakat, amikor esethez indultak.

Az egykori istállóépület a
Markó utcai Mentőpalota
udvarán

A Mentőpalota két épületszárnyából a másodikat később építették, s az 1890-es évek végén adták át. Eredetileg a Nyiroktermelő Intézet épülete állt itt, melyet lebontottak. Az új épületszárnyban a bentlakásos legénység hálószobái is helyet kaptak, de itt voltak a raktárak, és itt működött a Kresz Géza által alapított Mentőmúzeum is.

Dr. Kresz Géza volt az, aki megkezdte a mentők emlékeinek gyűjtését és rendszerezését. Így jöhetett létre múzeumunk, mely kisebb-nagyobb szünetekkel az 1890-es évek óta fogadja a látogatókat, és bemutatja a magyarországi mentők működését, eszközeit. 1937-ig a múzeum 1 szobából állt, majd több szobába költöztették az anyagait. Az 50-es években egy ideig a padláson porosodtak az emlékek, majd a 80-as években ismét megnyitotta a kapuit a Mentőmúzeum. Ez a gyűjtemény egész Európában egyedülálló. Az egyetlen olyan múzeum európai viszonylatban, ahol kizárólag a mentéssel kapcsolatos emlékeket, felszereléseket gyűjtöttek összee és ahol megismerhetik az elsősegélynyújtás és mentés fejlődését történetileg is.

Kresz Géza a mentésszervezés ügyét hatalmas léptekkel vitte előre Magyarországon. Az 1900-as években sorra alakultak a kisebb mentőegyesületek a magyarországi városokban, falvakban is, melyhez a mintát a BÖME szervezete szolgáltatta. Dr. Kresz Géza tevékenysége példaértékű maradt a későbbi mentőnemzedékek számára is. Sírja a Nemzeti Sírkertben található. Az Országos Mentőszolgálat vezetői ma is évente megkoszorúzzák nyughelyét a mentők tisztelete jeléül.