Az UAZ-452 mentőgépjármű

image

A szovjet Uljanovszki Autógyár (UAZ) terméke. Az UAZ gyár az 1950-es évek végén látott hozzá egy az orosz terepviszonyoknak megfelelő terepjáró megtervezéséhez. Az új konstrukció az UAZ 450-es szériája lett; 1958-tól kezdték meg gyártását. Az eredetileg a Vörös Hadsereg és a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregei számára kifejlesztett típust kisebb átalakításokkal még ma is gyártják.

Az Országos Mentőszolgálat az 1966-tól gyártott UAZ 452-es típusát választotta, és az 1970-es évektől terepjáróként rendszeresítette a nehezebb terepviszonyok leküzdésére. Szerencsés választás volt – ezek az autók az OMSZ járműparkjának elnyűhetetlen darabjai lettek, s egészen a 90-es évek közepéig futottak. Az UAZ-ok helyét 1995-től a Mitsubishi L 300-as terepjárók vették át.

Kevéssé köztudott, hogy Oroszországban is működtették mentőautóként az UAZ 450-eseket, ahogy a 452-es típust is; az autó belsejében még a mínusz 40-50 fokos hidegben is szinte nyáriasan meleg volt. Az UAZ-okat elsősorban nehéz terepviszonyok között megoldandó mentési feladatokhoz rendszeresítette a Mentőszolgálat, olyan időjárási és útviszonyok közt, ahol más mentőgépkocsival csak nehezen vagy egyáltalán nem tudták volna a mentők betegeiket elszállítani. Így az UAZ-ok alkalmanként a mentőtiszti szolgálatot ellátó esetkocsiként is működtek. A terepen kiváló menetteljesítményű gépkocsira minden esetben számíthattak a mentők. Az autó viszonylag szűk betegterét igyekeztek optimálisan kihasználni, külön fiókokra osztott kötszeres szekrényt, a súlyosan sérült, politraumatizált betegek vákuummatracban történő szállításához pedig vákuumágytartót is beépítettek a járműbe.

Műszaki adatok: 

  • Motortípus: Volga ZMZ-451E
  • Motortérfogat: 2445 cm3
  • Teljesítmény: max. 70 LE
  • Maximális sebesség: 90 km/h
  • Hatótávolság: 540 km